filiszter

Hungarian

Etymology

From German Philister (“Philistine”). Doublet of filiszteus.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfilistɛr]
• Hyphenation: fi‧lisz‧ter
• Rhymes: -ɛr

Noun

filiszter (plural filiszterek)

1. Philistine (person lacking appreciation of culture)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	filiszter	filiszterek
accusative	filisztert	filisztereket
dative	filiszternek	filisztereknek
instrumental	filiszterrel	filiszterekkel
causal-final	filiszterért	filiszterekért
translative	filiszterré	filiszterekké
terminative	filiszterig	filiszterekig
essive-formal	filiszterként	filiszterekként
essive-modal	—	—
inessive	filiszterben	filiszterekben
superessive	filiszteren	filisztereken
adessive	filiszternél	filisztereknél
illative	filiszterbe	filiszterekbe
sublative	filiszterre	filiszterekre
allative	filiszterhez	filiszterekhez
elative	filiszterből	filiszterekből
delative	filiszterről	filiszterekről
ablative	filisztertől	filiszterektől
non-attributive possessive - singular	filiszteré	filisztereké
non-attributive possessive - plural	filiszteréi	filiszterekéi

Possessive forms of filiszter
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	filiszterem	filisztereim
2nd person sing.	filisztered	filisztereid
3rd person sing.	filisztere	filiszterei
1st person plural	filiszterünk	filisztereink
2nd person plural	filiszteretek	filisztereitek
3rd person plural	filiszterük	filisztereik

Further reading

• filiszter in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN