fenség

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Alternative forms

[edit]

Etymology

[edit]

fenn +‎ -ség, created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfɛnʃeːɡ]
  • Hyphenation: fen‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

[edit]

fenség (usually uncountable, plural fenségek)

  1. grandeur, majesty, sublimity
  2. Highness

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fenség fenségek
accusative fenséget fenségeket
dative fenségnek fenségeknek
instrumental fenséggel fenségekkel
causal-final fenségért fenségekért
translative fenséggé fenségekké
terminative fenségig fenségekig
essive-formal fenségként fenségekként
essive-modal
inessive fenségben fenségekben
superessive fenségen fenségeken
adessive fenségnél fenségeknél
illative fenségbe fenségekbe
sublative fenségre fenségekre
allative fenséghez fenségekhez
elative fenségből fenségekből
delative fenségről fenségekről
ablative fenségtől fenségektől
non-attributive
possessive - singular
fenségé fenségeké
non-attributive
possessive - plural
fenségéi fenségekéi
Possessive forms of fenség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fenségem fenségeim
2nd person sing. fenséged fenségeid
3rd person sing. fensége fenségei
1st person plural fenségünk fenségeink
2nd person plural fenségetek fenségeitek
3rd person plural fenségük fenségeik

Derived terms

[edit]
[edit]

Further reading

[edit]
  • fenség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN