feljelentés

Hungarian

feljelentés (plural feljelentések)

verbal noun of feljelent
(law) complaint, charges (the reporting of a person to the authorities for possible criminal prosecution)
feljelentést tesz ― to press charges

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	feljelentés	feljelentések
accusative	feljelentést	feljelentéseket
dative	feljelentésnek	feljelentéseknek
instrumental	feljelentéssel	feljelentésekkel
causal-final	feljelentésért	feljelentésekért
translative	feljelentéssé	feljelentésekké
terminative	feljelentésig	feljelentésekig
essive-formal	feljelentésként	feljelentésekként
essive-modal	—	—
inessive	feljelentésben	feljelentésekben
superessive	feljelentésen	feljelentéseken
adessive	feljelentésnél	feljelentéseknél
illative	feljelentésbe	feljelentésekbe
sublative	feljelentésre	feljelentésekre
allative	feljelentéshez	feljelentésekhez
elative	feljelentésből	feljelentésekből
delative	feljelentésről	feljelentésekről
ablative	feljelentéstől	feljelentésektől
non-attributive possessive - singular	feljelentésé	feljelentéseké
non-attributive possessive - plural	feljelentéséi	feljelentésekéi

Possessive forms of feljelentés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	feljelentésem	feljelentéseim
2nd person sing.	feljelentésed	feljelentéseid
3rd person sing.	feljelentése	feljelentései
1st person plural	feljelentésünk	feljelentéseink
2nd person plural	feljelentésetek	feljelentéseitek
3rd person plural	feljelentésük	feljelentéseik