fejhallgató

Hungarian

fej (“head”) +‎ hallgató (“receiver”)

fejhallgató (plural fejhallgatók)

headphones (a pair of speakers worn over the ears so only the wearer can hear the sound)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	fejhallgató	fejhallgatók
accusative	fejhallgatót	fejhallgatókat
dative	fejhallgatónak	fejhallgatóknak
instrumental	fejhallgatóval	fejhallgatókkal
causal-final	fejhallgatóért	fejhallgatókért
translative	fejhallgatóvá	fejhallgatókká
terminative	fejhallgatóig	fejhallgatókig
essive-formal	fejhallgatóként	fejhallgatókként
essive-modal	—	—
inessive	fejhallgatóban	fejhallgatókban
superessive	fejhallgatón	fejhallgatókon
adessive	fejhallgatónál	fejhallgatóknál
illative	fejhallgatóba	fejhallgatókba
sublative	fejhallgatóra	fejhallgatókra
allative	fejhallgatóhoz	fejhallgatókhoz
elative	fejhallgatóból	fejhallgatókból
delative	fejhallgatóról	fejhallgatókról
ablative	fejhallgatótól	fejhallgatóktól
non-attributive possessive - singular	fejhallgatóé	fejhallgatóké
non-attributive possessive - plural	fejhallgatóéi	fejhallgatókéi

Possessive forms of fejhallgató
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fejhallgatóm	fejhallgatóim
2nd person sing.	fejhallgatód	fejhallgatóid
3rd person sing.	fejhallgatója	fejhallgatói
1st person plural	fejhallgatónk	fejhallgatóink
2nd person plural	fejhallgatótok	fejhallgatóitok
3rd person plural	fejhallgatójuk	fejhallgatóik