fejetlenség

Hungarian

Etymology

fejetlen +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛjɛtlɛnʃeːɡ]
• Hyphenation: fe‧jet‧len‧ség

Noun

fejetlenség (usually uncountable, plural fejetlenségek)

1. disorder, anarchy, confusion, chaos

   Synonyms: káosz, összevisszaság, zűrzavar

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	fejetlenség	fejetlenségek
accusative	fejetlenséget	fejetlenségeket
dative	fejetlenségnek	fejetlenségeknek
instrumental	fejetlenséggel	fejetlenségekkel
causal-final	fejetlenségért	fejetlenségekért
translative	fejetlenséggé	fejetlenségekké
terminative	fejetlenségig	fejetlenségekig
essive-formal	fejetlenségként	fejetlenségekként
essive-modal	—	—
inessive	fejetlenségben	fejetlenségekben
superessive	fejetlenségen	fejetlenségeken
adessive	fejetlenségnél	fejetlenségeknél
illative	fejetlenségbe	fejetlenségekbe
sublative	fejetlenségre	fejetlenségekre
allative	fejetlenséghez	fejetlenségekhez
elative	fejetlenségből	fejetlenségekből
delative	fejetlenségről	fejetlenségekről
ablative	fejetlenségtől	fejetlenségektől
non-attributive possessive - singular	fejetlenségé	fejetlenségeké
non-attributive possessive - plural	fejetlenségéi	fejetlenségekéi

Possessive forms of fejetlenség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fejetlenségem	fejetlenségeim
2nd person sing.	fejetlenséged	fejetlenségeid
3rd person sing.	fejetlensége	fejetlenségei
1st person plural	fejetlenségünk	fejetlenségeink
2nd person plural	fejetlenségetek	fejetlenségeitek
3rd person plural	fejetlenségük	fejetlenségeik

Further reading

• fejetlenség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN