főpolgármester

Hungarian

Etymology

fő +‎ polgármester

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈføːpolɡaːrmɛʃtɛr]
• Hyphenation: fő‧pol‧gár‧mes‧ter

Noun

főpolgármester (plural főpolgármesterek)

1. mayor (of a major city), Lord Mayor (the title of the mayor of a major city)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	főpolgármester	főpolgármesterek
accusative	főpolgármestert	főpolgármestereket
dative	főpolgármesternek	főpolgármestereknek
instrumental	főpolgármesterrel	főpolgármesterekkel
causal-final	főpolgármesterért	főpolgármesterekért
translative	főpolgármesterré	főpolgármesterekké
terminative	főpolgármesterig	főpolgármesterekig
essive-formal	főpolgármesterként	főpolgármesterekként
essive-modal	—	—
inessive	főpolgármesterben	főpolgármesterekben
superessive	főpolgármesteren	főpolgármestereken
adessive	főpolgármesternél	főpolgármestereknél
illative	főpolgármesterbe	főpolgármesterekbe
sublative	főpolgármesterre	főpolgármesterekre
allative	főpolgármesterhez	főpolgármesterekhez
elative	főpolgármesterből	főpolgármesterekből
delative	főpolgármesterről	főpolgármesterekről
ablative	főpolgármestertől	főpolgármesterektől
non-attributive possessive - singular	főpolgármesteré	főpolgármestereké
non-attributive possessive - plural	főpolgármesteréi	főpolgármesterekéi

Possessive forms of főpolgármester
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	főpolgármesterem	főpolgármestereim
2nd person sing.	főpolgármestered	főpolgármestereid
3rd person sing.	főpolgármestere	főpolgármesterei
1st person plural	főpolgármesterünk	főpolgármestereink
2nd person plural	főpolgármesteretek	főpolgármestereitek
3rd person plural	főpolgármesterük	főpolgármestereik

Further reading

• főpolgármester in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN