esetrag

Hungarian

Etymology

eset (“case”) +‎ rag (“suffix, ending”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛʃɛtrɒɡ]
• Hyphenation: eset‧rag

Noun

esetrag (plural esetragok)

1. (grammar) case ending, case suffix (a suffix-like element which indicates a word’s grammatical case, number, and gender)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	esetrag	esetragok
accusative	esetragot	esetragokat
dative	esetragnak	esetragoknak
instrumental	esetraggal	esetragokkal
causal-final	esetragért	esetragokért
translative	esetraggá	esetragokká
terminative	esetragig	esetragokig
essive-formal	esetragként	esetragokként
essive-modal	—	—
inessive	esetragban	esetragokban
superessive	esetragon	esetragokon
adessive	esetragnál	esetragoknál
illative	esetragba	esetragokba
sublative	esetragra	esetragokra
allative	esetraghoz	esetragokhoz
elative	esetragból	esetragokból
delative	esetragról	esetragokról
ablative	esetragtól	esetragoktól
non-attributive possessive - singular	esetragé	esetragoké
non-attributive possessive - plural	esetragéi	esetragokéi

Possessive forms of esetrag
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	esetragom	esetragjaim
2nd person sing.	esetragod	esetragjaid
3rd person sing.	esetragja	esetragjai
1st person plural	esetragunk	esetragjaink
2nd person plural	esetragotok	esetragjaitok
3rd person plural	esetragjuk	esetragjaik

Further reading

• esetrag in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• esetrag in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).