erkély

Hungarian

erkély (in Budapest, Hungary)

Etymology

Borrowed from German Erkel, Erker, from Middle High German erkēr, ärkēr (“structure projecting from the wall of a fortress, a city wall, or a wall of a building”), from Old French archiere (French archière). First attested in 1412.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛrkeːj]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: er‧kély
• Rhymes: -eːj

Noun

erkély (plural erkélyek)

1. balcony

   Synonym: balkon

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	erkély	erkélyek
accusative	erkélyt	erkélyeket
dative	erkélynek	erkélyeknek
instrumental	erkéllyel	erkélyekkel
causal-final	erkélyért	erkélyekért
translative	erkéllyé	erkélyekké
terminative	erkélyig	erkélyekig
essive-formal	erkélyként	erkélyekként
essive-modal	—	—
inessive	erkélyben	erkélyekben
superessive	erkélyen	erkélyeken
adessive	erkélynél	erkélyeknél
illative	erkélybe	erkélyekbe
sublative	erkélyre	erkélyekre
allative	erkélyhez	erkélyekhez
elative	erkélyből	erkélyekből
delative	erkélyről	erkélyekről
ablative	erkélytől	erkélyektől
non-attributive possessive – singular	erkélyé	erkélyeké
non-attributive possessive – plural	erkélyéi	erkélyekéi

Possessive forms of erkély

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	erkélyem	erkélyeim
2nd person sing.	erkélyed	erkélyeid
3rd person sing.	erkélye	erkélyei
1st person plural	erkélyünk	erkélyeink
2nd person plural	erkélyetek	erkélyeitek
3rd person plural	erkélyük	erkélyeik

Derived terms

• erkélyes

See also

• Appendix:Hungarian words with ly

Further reading

• erkély in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• erkély in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).