Jump to content

eredeti

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

eredet (origin) +‎ -i (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛrɛdɛti]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ere‧de‧ti
  • Rhymes: -ti

Adjective

[edit]

eredeti (comparative eredetibb, superlative legeredetibb)

  1. original, initial
  2. genuine, authentic
  3. creative, original

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative eredeti eredetiek
accusative eredetit eredetieket
dative eredetinek eredetieknek
instrumental eredetivel eredetiekkel
causal-final eredetiért eredetiekért
translative eredetivé eredetiekké
terminative eredetiig eredetiekig
essive-formal eredetiként eredetiekként
essive-modal
inessive eredetiben eredetiekben
superessive eredetin eredetieken
adessive eredetinél eredetieknél
illative eredetibe eredetiekbe
sublative eredetire eredetiekre
allative eredetihez eredetiekhez
elative eredetiből eredetiekből
delative eredetiről eredetiekről
ablative eredetitől eredetiektől
non-attributive
possessive - singular
eredetié eredetieké
non-attributive
possessive - plural
eredetiéi eredetiekéi

Derived terms

[edit]

Noun

[edit]

eredeti (plural eredetik)

  1. original (an object or other creation from which all later copies and variations are derived)
  2. original (written in the language of the author, without translation)
    Eredetiben olvassuk az angol könyveket.We read English books in the original.
    Angol eredetiből fordít.He/she translates from the English original

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative eredeti eredetik
accusative eredetit eredetiket
dative eredetinek eredetiknek
instrumental eredetivel eredetikkel
causal-final eredetiért eredetikért
translative eredetivé eredetikké
terminative eredetiig eredetikig
essive-formal eredetiként eredetikként
essive-modal
inessive eredetiben eredetikben
superessive eredetin eredetiken
adessive eredetinél eredetiknél
illative eredetibe eredetikbe
sublative eredetire eredetikre
allative eredetihez eredetikhez
elative eredetiből eredetikből
delative eredetiről eredetikről
ablative eredetitől eredetiktől
non-attributive
possessive - singular
eredetié eredetiké
non-attributive
possessive - plural
eredetiéi eredetikéi
Possessive forms of eredeti
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. eredetim eredetijeim(or eredetiim)
2nd person sing. eredetid eredetijeid(or eredetiid)
3rd person sing. eredetije eredetijei(or eredetii)
1st person plural eredetink eredetijeink(or eredetiink)
2nd person plural eredetitek eredetijeitek(or eredetiitek)
3rd person plural eredetijük eredetijeik(or eredetiik)

Further reading

[edit]
  • eredeti in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • eredeti in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).