Jump to content

engedelmes

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

engedelem +‎ -es

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛŋɡɛdɛlmɛʃ]
  • Hyphenation: en‧ge‧del‧mes
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective

[edit]

engedelmes (comparative engedelmesebb, superlative legengedelmesebb)

  1. obedient
    Synonym: szófogadó
    Antonyms: engedetlen, szófogadatlan

Declension

[edit]
Inflection of engedelmes
singular plural
nominative engedelmes engedelmesek
accusative engedelmeset
engedelmest
engedelmeseket
dative engedelmesnek engedelmeseknek
instrumental engedelmessel engedelmesekkel
causal-final engedelmesért engedelmesekért
translative engedelmessé engedelmesekké
terminative engedelmesig engedelmesekig
essive-formal engedelmesként engedelmesekként
essive-modal
inessive engedelmesben engedelmesekben
superessive engedelmesen engedelmeseken
adessive engedelmesnél engedelmeseknél
illative engedelmesbe engedelmesekbe
sublative engedelmesre engedelmesekre
allative engedelmeshez engedelmesekhez
elative engedelmesből engedelmesekből
delative engedelmesről engedelmesekről
ablative engedelmestől engedelmesektől
non-attributive
possessive - singular
engedelmesé engedelmeseké
non-attributive
possessive - plural
engedelmeséi engedelmesekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • engedelmes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • engedelmes in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).