elválaszthatatlan

Hungarian

Etymology

From elválaszt (“to separate”) +‎ -hatatlan (adjective-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛlvaːlɒsthɒtɒtlɒn]
• Hyphenation: el‧vá‧laszt‧ha‧tat‧lan

Adjective

elválaszthatatlan (comparative elválaszthatatlanabb, superlative legelválaszthatatlanabb)

1. inseparable

   Antonym: elválasztható

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	elválaszthatatlan	elválaszthatatlanok
accusative	elválaszthatatlant	elválaszthatatlanokat
dative	elválaszthatatlannak	elválaszthatatlanoknak
instrumental	elválaszthatatlannal	elválaszthatatlanokkal
causal-final	elválaszthatatlanért	elválaszthatatlanokért
translative	elválaszthatatlanná	elválaszthatatlanokká
terminative	elválaszthatatlanig	elválaszthatatlanokig
essive-formal	elválaszthatatlanként	elválaszthatatlanokként
essive-modal	elválaszthatatlanul	—
inessive	elválaszthatatlanban	elválaszthatatlanokban
superessive	elválaszthatatlanon	elválaszthatatlanokon
adessive	elválaszthatatlannál	elválaszthatatlanoknál
illative	elválaszthatatlanba	elválaszthatatlanokba
sublative	elválaszthatatlanra	elválaszthatatlanokra
allative	elválaszthatatlanhoz	elválaszthatatlanokhoz
elative	elválaszthatatlanból	elválaszthatatlanokból
delative	elválaszthatatlanról	elválaszthatatlanokról
ablative	elválaszthatatlantól	elválaszthatatlanoktól
non-attributive possessive - singular	elválaszthatatlané	elválaszthatatlanoké
non-attributive possessive - plural	elválaszthatatlanéi	elválaszthatatlanokéi

Derived terms

• elválaszthatatlanság

 

Further reading

• elválaszthatatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• elválaszthatatlan in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).