ellenőrző

Hungarian

Etymology

ellenőriz (“to check, verify, monitor, supervise”) +‎ -ő (present-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛlːɛnøːrzøː]
• Hyphenation: el‧len‧őr‧ző
• Rhymes: -zøː

Participle

ellenőrző

1. present participle of ellenőriz

Adjective

ellenőrző (not comparable)

1. controlling, monitoring, check, control

   ellenőrző szerv ― supervisory body

   ellenőrző lista ― checklist

   költségvetési ellenőrző bizottság ― committee on budgetary control

Declension

Inflection of ellenőrző
	singular	plural
nominative	ellenőrző	ellenőrzők ellenőrzőek
accusative	ellenőrzőt	ellenőrzőket ellenőrzőeket
dative	ellenőrzőnek	ellenőrzőknek ellenőrzőeknek
instrumental	ellenőrzővel	ellenőrzőkkel ellenőrzőekkel
causal-final	ellenőrzőért	ellenőrzőkért ellenőrzőekért
translative	ellenőrzővé	ellenőrzőkké ellenőrzőekké
terminative	ellenőrzőig	ellenőrzőkig ellenőrzőekig
essive-formal	ellenőrzőként	ellenőrzőkként ellenőrzőekként
essive-modal	—	—
inessive	ellenőrzőben	ellenőrzőkben ellenőrzőekben
superessive	ellenőrzőn	ellenőrzőkön ellenőrzőeken
adessive	ellenőrzőnél	ellenőrzőknél ellenőrzőeknél
illative	ellenőrzőbe	ellenőrzőkbe ellenőrzőekbe
sublative	ellenőrzőre	ellenőrzőkre ellenőrzőekre
allative	ellenőrzőhöz	ellenőrzőkhöz ellenőrzőekhez
elative	ellenőrzőből	ellenőrzőkből ellenőrzőekből
delative	ellenőrzőről	ellenőrzőkről ellenőrzőekről
ablative	ellenőrzőtől	ellenőrzőktől ellenőrzőektől
non-attributive possessive - singular	ellenőrzőé	ellenőrzőké ellenőrzőeké
non-attributive possessive - plural	ellenőrzőéi	ellenőrzőkéi ellenőrzőekéi

Noun

ellenőrző (plural ellenőrzők)

1. (informal) Ellipsis of ellenőrző könyv (“approx. report card”, literally “supervising book”)., a small booklet containing the student's grades for one school year and a section for teachers to record individual comments about the student's work and behavior.

   Coordinate term: bizonyítvány (“year-final report card”)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ellenőrző	ellenőrzők
accusative	ellenőrzőt	ellenőrzőket
dative	ellenőrzőnek	ellenőrzőknek
instrumental	ellenőrzővel	ellenőrzőkkel
causal-final	ellenőrzőért	ellenőrzőkért
translative	ellenőrzővé	ellenőrzőkké
terminative	ellenőrzőig	ellenőrzőkig
essive-formal	ellenőrzőként	ellenőrzőkként
essive-modal	—	—
inessive	ellenőrzőben	ellenőrzőkben
superessive	ellenőrzőn	ellenőrzőkön
adessive	ellenőrzőnél	ellenőrzőknél
illative	ellenőrzőbe	ellenőrzőkbe
sublative	ellenőrzőre	ellenőrzőkre
allative	ellenőrzőhöz	ellenőrzőkhöz
elative	ellenőrzőből	ellenőrzőkből
delative	ellenőrzőről	ellenőrzőkről
ablative	ellenőrzőtől	ellenőrzőktől
non-attributive possessive - singular	ellenőrzőé	ellenőrzőké
non-attributive possessive - plural	ellenőrzőéi	ellenőrzőkéi

Possessive forms of ellenőrző
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ellenőrzőm	ellenőrzőim
2nd person sing.	ellenőrződ	ellenőrzőid
3rd person sing.	ellenőrzője	ellenőrzői
1st person plural	ellenőrzőnk	ellenőrzőink
2nd person plural	ellenőrzőtök	ellenőrzőitek
3rd person plural	ellenőrzőjük	ellenőrzőik

Further reading

• ellenőrző in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• ellenőrző in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).