elkelt

Hungarian

Etymology

elkel +‎ -t

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛlkɛlt]
• Hyphenation: el‧kelt

Verb

elkelt

1. third-person singular past of elkel

Participle

elkelt

1. past participle of elkel

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	elkelt	elkeltek
accusative	elkeltet	elkelteket
dative	elkeltnek	elkelteknek
instrumental	elkelttel	elkeltekkel
causal-final	elkeltért	elkeltekért
translative	elkeltté	elkeltekké
terminative	elkeltig	elkeltekig
essive-formal	elkeltként	elkeltekként
essive-modal	—	—
inessive	elkeltben	elkeltekben
superessive	elkelten	elkelteken
adessive	elkeltnél	elkelteknél
illative	elkeltbe	elkeltekbe
sublative	elkeltre	elkeltekre
allative	elkelthez	elkeltekhez
elative	elkeltből	elkeltekből
delative	elkeltről	elkeltekről
ablative	elkelttől	elkeltektől
non-attributive possessive – singular	elkelté	elkelteké
non-attributive possessive – plural	elkeltéi	elkeltekéi