Jump to content

elbeszélő

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

elbeszél +‎

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛlbɛseːløː]
  • Hyphenation: el‧be‧szé‧lő
  • Rhymes: -løː

Participle

[edit]

elbeszélő

  1. present participle of elbeszél

Adjective

[edit]

elbeszélő (not comparable)

  1. (literature) narrative, epic
  2. (linguistics) preterite
    Synonym: történeti
    Hypernym: múlt

Declension

[edit]
Inflection of elbeszélő
singular plural
nominative elbeszélő elbeszélők
elbeszélőek
accusative elbeszélőt elbeszélőket
elbeszélőeket
dative elbeszélőnek elbeszélőknek
elbeszélőeknek
instrumental elbeszélővel elbeszélőkkel
elbeszélőekkel
causal-final elbeszélőért elbeszélőkért
elbeszélőekért
translative elbeszélővé elbeszélőkké
elbeszélőekké
terminative elbeszélőig elbeszélőkig
elbeszélőekig
essive-formal elbeszélőként elbeszélőkként
elbeszélőekként
essive-modal
inessive elbeszélőben elbeszélőkben
elbeszélőekben
superessive elbeszélőn elbeszélőkön
elbeszélőeken
adessive elbeszélőnél elbeszélőknél
elbeszélőeknél
illative elbeszélőbe elbeszélőkbe
elbeszélőekbe
sublative elbeszélőre elbeszélőkre
elbeszélőekre
allative elbeszélőhöz elbeszélőkhöz
elbeszélőekhez
elative elbeszélőből elbeszélőkből
elbeszélőekből
delative elbeszélőről elbeszélőkről
elbeszélőekről
ablative elbeszélőtől elbeszélőktől
elbeszélőektől
non-attributive
possessive - singular
elbeszélőé elbeszélőké
elbeszélőeké
non-attributive
possessive - plural
elbeszélőéi elbeszélőkéi
elbeszélőekéi

Noun

[edit]

elbeszélő (plural elbeszélők)

  1. narrator
    Synonyms: narrátor, mesélő
  2. writer of short stories (or novels in the manner of short stories)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative elbeszélő elbeszélők
accusative elbeszélőt elbeszélőket
dative elbeszélőnek elbeszélőknek
instrumental elbeszélővel elbeszélőkkel
causal-final elbeszélőért elbeszélőkért
translative elbeszélővé elbeszélőkké
terminative elbeszélőig elbeszélőkig
essive-formal elbeszélőként elbeszélőkként
essive-modal
inessive elbeszélőben elbeszélőkben
superessive elbeszélőn elbeszélőkön
adessive elbeszélőnél elbeszélőknél
illative elbeszélőbe elbeszélőkbe
sublative elbeszélőre elbeszélőkre
allative elbeszélőhöz elbeszélőkhöz
elative elbeszélőből elbeszélőkből
delative elbeszélőről elbeszélőkről
ablative elbeszélőtől elbeszélőktől
non-attributive
possessive - singular
elbeszélőé elbeszélőké
non-attributive
possessive - plural
elbeszélőéi elbeszélőkéi
Possessive forms of elbeszélő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. elbeszélőm elbeszélőim
2nd person sing. elbeszélőd elbeszélőid
3rd person sing. elbeszélője elbeszélői
1st person plural elbeszélőnk elbeszélőink
2nd person plural elbeszélőtök elbeszélőitek
3rd person plural elbeszélőjük elbeszélőik
[edit]

Further reading

[edit]
  • elbeszélő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elbeszélő in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).