előzék

Hungarian

Etymology

előz (“to precede”) +‎ -ék (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛløːzeːk]
• Hyphenation: elő‧zék
• Rhymes: -eːk

Noun

előzék (plural előzékek)

1. (printing) endpaper (folded sheet of paper pasted on the inside of a book's front and back covers)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	előzék	előzékek
accusative	előzéket	előzékeket
dative	előzéknek	előzékeknek
instrumental	előzékkel	előzékekkel
causal-final	előzékért	előzékekért
translative	előzékké	előzékekké
terminative	előzékig	előzékekig
essive-formal	előzékként	előzékekként
essive-modal	—	—
inessive	előzékben	előzékekben
superessive	előzéken	előzékeken
adessive	előzéknél	előzékeknél
illative	előzékbe	előzékekbe
sublative	előzékre	előzékekre
allative	előzékhez	előzékekhez
elative	előzékből	előzékekből
delative	előzékről	előzékekről
ablative	előzéktől	előzékektől
non-attributive possessive – singular	előzéké	előzékeké
non-attributive possessive – plural	előzékéi	előzékekéi

Possessive forms of előzék

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	előzékem	előzékeim
2nd person sing.	előzéked	előzékeid
3rd person sing.	előzéke	előzékei
1st person plural	előzékünk	előzékeink
2nd person plural	előzéketek	előzékeitek
3rd person plural	előzékük	előzékeik

Further reading

• előzék in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• előzék in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).