egyenetlen
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From the obsolete noun egyen (“flat ground”) + -etlen, from egy (“one”) + -en (“case suffix”).[1]
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]egyenetlen (comparative egyenetlenebb, superlative legegyenetlenebb)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | egyenetlen | egyenetlenek |
accusative | egyenetlent | egyenetleneket |
dative | egyenetlennek | egyenetleneknek |
instrumental | egyenetlennel | egyenetlenekkel |
causal-final | egyenetlenért | egyenetlenekért |
translative | egyenetlenné | egyenetlenekké |
terminative | egyenetlenig | egyenetlenekig |
essive-formal | egyenetlenként | egyenetlenekként |
essive-modal | egyenetlenül | — |
inessive | egyenetlenben | egyenetlenekben |
superessive | egyenetlenen | egyenetleneken |
adessive | egyenetlennél | egyenetleneknél |
illative | egyenetlenbe | egyenetlenekbe |
sublative | egyenetlenre | egyenetlenekre |
allative | egyenetlenhez | egyenetlenekhez |
elative | egyenetlenből | egyenetlenekből |
delative | egyenetlenről | egyenetlenekről |
ablative | egyenetlentől | egyenetlenektől |
non-attributive possessive - singular |
egyenetlené | egyenetleneké |
non-attributive possessive - plural |
egyenetlenéi | egyenetlenekéi |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ egyenetlen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- egyenetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- egyenetlen in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).