Jump to content

együttese

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

együttes +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛɟːytːɛʃɛ]
  • Hyphenation: együt‧te‧se

Noun

[edit]

együttese

  1. third-person singular single-possession possessive of együttes

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative együttese
accusative együttesét
dative együttesének
instrumental együttesével
causal-final együtteséért
translative együttesévé
terminative együtteséig
essive-formal együtteseként
essive-modal együtteséül
inessive együttesében
superessive együttesén
adessive együttesénél
illative együttesébe
sublative együttesére
allative együtteséhez
elative együtteséből
delative együtteséről
ablative együttesétől
non-attributive
possessive - singular
együtteséé
non-attributive
possessive - plural
együttesééi