diszprózium

Hungarian

Chemical element
Dy
Previous: terbium (Tb)
Next: holmium (Ho)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdisproːzijum]
• Hyphenation: diszp‧ró‧zi‧um
• Rhymes: -um

Noun

diszprózium (usually uncountable, plural diszpróziumok)

1. dysprosium (chemical element)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	diszprózium	diszpróziumok
accusative	diszpróziumot	diszpróziumokat
dative	diszpróziumnak	diszpróziumoknak
instrumental	diszpróziummal	diszpróziumokkal
causal-final	diszpróziumért	diszpróziumokért
translative	diszpróziummá	diszpróziumokká
terminative	diszpróziumig	diszpróziumokig
essive-formal	diszpróziumként	diszpróziumokként
essive-modal	—	—
inessive	diszpróziumban	diszpróziumokban
superessive	diszpróziumon	diszpróziumokon
adessive	diszpróziumnál	diszpróziumoknál
illative	diszpróziumba	diszpróziumokba
sublative	diszpróziumra	diszpróziumokra
allative	diszpróziumhoz	diszpróziumokhoz
elative	diszpróziumból	diszpróziumokból
delative	diszpróziumról	diszpróziumokról
ablative	diszpróziumtól	diszpróziumoktól
non-attributive possessive – singular	diszpróziumé	diszpróziumoké
non-attributive possessive – plural	diszpróziuméi	diszpróziumokéi

Possessive forms of diszprózium

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	diszpróziumom	diszpróziumaim
2nd person sing.	diszpróziumod	diszpróziumaid
3rd person sing.	diszpróziuma	diszpróziumai
1st person plural	diszpróziumunk	diszpróziumaink
2nd person plural	diszpróziumotok	diszpróziumaitok
3rd person plural	diszpróziumuk	diszpróziumaik