Jump to content

darázscsípés

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

darázs (wasp) +‎ csípés (sting)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈdɒraːʃt͡ʃiːpeːʃ]
  • Hyphenation: da‧rázs‧csí‧pés

Noun

[edit]

darázscsípés (plural darázscsípések)

  1. wasp sting

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative darázscsípés darázscsípések
accusative darázscsípést darázscsípéseket
dative darázscsípésnek darázscsípéseknek
instrumental darázscsípéssel darázscsípésekkel
causal-final darázscsípésért darázscsípésekért
translative darázscsípéssé darázscsípésekké
terminative darázscsípésig darázscsípésekig
essive-formal darázscsípésként darázscsípésekként
essive-modal
inessive darázscsípésben darázscsípésekben
superessive darázscsípésen darázscsípéseken
adessive darázscsípésnél darázscsípéseknél
illative darázscsípésbe darázscsípésekbe
sublative darázscsípésre darázscsípésekre
allative darázscsípéshez darázscsípésekhez
elative darázscsípésből darázscsípésekből
delative darázscsípésről darázscsípésekről
ablative darázscsípéstől darázscsípésektől
non-attributive
possessive - singular
darázscsípésé darázscsípéseké
non-attributive
possessive - plural
darázscsípéséi darázscsípésekéi
Possessive forms of darázscsípés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. darázscsípésem darázscsípéseim
2nd person sing. darázscsípésed darázscsípéseid
3rd person sing. darázscsípése darázscsípései
1st person plural darázscsípésünk darázscsípéseink
2nd person plural darázscsípésetek darázscsípéseitek
3rd person plural darázscsípésük darázscsípéseik

Further reading

[edit]
  • darázscsípés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • darázscsípés listed as an example at the entry -csípés in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).