dédanya

Hungarian

Etymology

déd- +‎ anya (“mother”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdeːdɒɲɒ]
• Hyphenation: déd‧anya
• Rhymes: -ɲɒ

Noun

dédanya (plural dédanyák)

1. great-grandmother (the mother of one's grandparent)

   Synonyms: dédi, dédike, dédnagyanya, dédnagymama

   Coordinate term: dédapa

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	dédanya	dédanyák
accusative	dédanyát	dédanyákat
dative	dédanyának	dédanyáknak
instrumental	dédanyával	dédanyákkal
causal-final	dédanyáért	dédanyákért
translative	dédanyává	dédanyákká
terminative	dédanyáig	dédanyákig
essive-formal	dédanyaként	dédanyákként
essive-modal	—	—
inessive	dédanyában	dédanyákban
superessive	dédanyán	dédanyákon
adessive	dédanyánál	dédanyáknál
illative	dédanyába	dédanyákba
sublative	dédanyára	dédanyákra
allative	dédanyához	dédanyákhoz
elative	dédanyából	dédanyákból
delative	dédanyáról	dédanyákról
ablative	dédanyától	dédanyáktól
non-attributive possessive - singular	dédanyáé	dédanyáké
non-attributive possessive - plural	dédanyáéi	dédanyákéi

Possessive forms of dédanya
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	dédanyám	dédanyáim (dédanyjaim)
2nd person sing.	dédanyád	dédanyáid (dédanyjaid)
3rd person sing.	dédanyja	dédanyái (dédanyjai)
1st person plural	dédanyánk	dédanyáink (dédanyjaink)
2nd person plural	dédanyátok	dédanyáitok (dédanyjaitok)
3rd person plural	dédanyjuk	dédanyáik (dédanyjaik)

Derived terms

• dédanyai
• dédanyaság

 

Further reading

• dédanya in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• dédanya in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).