csuda

See also: চুদা

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃudɒ]
• Hyphenation: csu‧da
• Rhymes: -dɒ

Noun

csuda (plural csudák)

1. (dialectal) Alternative form of csoda.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	csuda	csudák
accusative	csudát	csudákat
dative	csudának	csudáknak
instrumental	csudával	csudákkal
causal-final	csudáért	csudákért
translative	csudává	csudákká
terminative	csudáig	csudákig
essive-formal	csudaként	csudákként
essive-modal	—	—
inessive	csudában	csudákban
superessive	csudán	csudákon
adessive	csudánál	csudáknál
illative	csudába	csudákba
sublative	csudára	csudákra
allative	csudához	csudákhoz
elative	csudából	csudákból
delative	csudáról	csudákról
ablative	csudától	csudáktól
non-attributive possessive – singular	csudáé	csudáké
non-attributive possessive – plural	csudáéi	csudákéi

Possessive forms of csuda

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csudám	csudáim
2nd person sing.	csudád	csudáid
3rd person sing.	csudája	csudái
1st person plural	csudánk	csudáink
2nd person plural	csudátok	csudáitok
3rd person plural	csudájuk	csudáik

Further reading

• csuda , mostly redirecting to csoda in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• csuda, redirecting to csoda in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).