csendőrség

Hungarian

Etymology

csendőr +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɛndøːrʃeːɡ]
• Hyphenation: csend‧őr‧ség
• Rhymes: -eːɡ

Noun

csendőrség (usually uncountable, plural csendőrségek)

1. gendarmerie

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	csendőrség	csendőrségek
accusative	csendőrséget	csendőrségeket
dative	csendőrségnek	csendőrségeknek
instrumental	csendőrséggel	csendőrségekkel
causal-final	csendőrségért	csendőrségekért
translative	csendőrséggé	csendőrségekké
terminative	csendőrségig	csendőrségekig
essive-formal	csendőrségként	csendőrségekként
essive-modal	—	—
inessive	csendőrségben	csendőrségekben
superessive	csendőrségen	csendőrségeken
adessive	csendőrségnél	csendőrségeknél
illative	csendőrségbe	csendőrségekbe
sublative	csendőrségre	csendőrségekre
allative	csendőrséghez	csendőrségekhez
elative	csendőrségből	csendőrségekből
delative	csendőrségről	csendőrségekről
ablative	csendőrségtől	csendőrségektől
non-attributive possessive - singular	csendőrségé	csendőrségeké
non-attributive possessive - plural	csendőrségéi	csendőrségekéi

Possessive forms of csendőrség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csendőrségem	csendőrségeim
2nd person sing.	csendőrséged	csendőrségeid
3rd person sing.	csendőrsége	csendőrségei
1st person plural	csendőrségünk	csendőrségeink
2nd person plural	csendőrségetek	csendőrségeitek
3rd person plural	csendőrségük	csendőrségeik

Derived terms

• csendőrségi

 

Further reading

• csendőrség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• csendőrség in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).