csatolás

Hungarian

Etymology

csatol +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɒtolaːʃ]
• Hyphenation: csa‧to‧lás

Noun

csatolás (countable and uncountable, plural csatolások)

1. verbal noun of csatol:
   1. (computing) attachment (the act of attaching something)
2. (electronics) coupling (a connection between two electronic circuits such that a signal can pass between them)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	csatolás	csatolások
accusative	csatolást	csatolásokat
dative	csatolásnak	csatolásoknak
instrumental	csatolással	csatolásokkal
causal-final	csatolásért	csatolásokért
translative	csatolássá	csatolásokká
terminative	csatolásig	csatolásokig
essive-formal	csatolásként	csatolásokként
essive-modal	—	—
inessive	csatolásban	csatolásokban
superessive	csatoláson	csatolásokon
adessive	csatolásnál	csatolásoknál
illative	csatolásba	csatolásokba
sublative	csatolásra	csatolásokra
allative	csatoláshoz	csatolásokhoz
elative	csatolásból	csatolásokból
delative	csatolásról	csatolásokról
ablative	csatolástól	csatolásoktól
non-attributive possessive - singular	csatolásé	csatolásoké
non-attributive possessive - plural	csatoláséi	csatolásokéi

Possessive forms of csatolás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csatolásom	csatolásaim
2nd person sing.	csatolásod	csatolásaid
3rd person sing.	csatolása	csatolásai
1st person plural	csatolásunk	csatolásaink
2nd person plural	csatolásotok	csatolásaitok
3rd person plural	csatolásuk	csatolásaik

Related terms

• csatolmány (attachment: something attached)

 

Further reading

• csatolás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN