csapatszellem

Hungarian

From csapat (“team”) +‎ szellem (“spirit”).

csapatszellem (uncountable)

Inflection (stem in *-e-*, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	csapatszellem	csapatszellemek
accusative	csapatszellemet	csapatszellemeket
dative	csapatszellemnek	csapatszellemeknek
instrumental	csapatszellemmel	csapatszellemekkel
causal-final	csapatszellemért	csapatszellemekért
translative	csapatszellemmé	csapatszellemekké
terminative	csapatszellemig	csapatszellemekig
essive-formal	csapatszellemként	csapatszellemekként
essive-modal	—	—
inessive	csapatszellemben	csapatszellemekben
superessive	csapatszellemen	csapatszellemeken
adessive	csapatszellemnél	csapatszellemeknél
illative	csapatszellembe	csapatszellemekbe
sublative	csapatszellemre	csapatszellemekre
allative	csapatszellemhez	csapatszellemekhez
elative	csapatszellemből	csapatszellemekből
delative	csapatszellemről	csapatszellemekről
ablative	csapatszellemtől	csapatszellemektől
non-attributive possessive – singular	csapatszellemé	csapatszellemeké
non-attributive possessive – plural	csapatszelleméi	csapatszellemekéi