compó

Hungarian

compó

Etymology

Unknown.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡sompoː]
• Hyphenation: com‧pó
• Rhymes: -poː

Noun

compó (plural compók)

1. tench (Tinca tinca)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	compó	compók
accusative	compót	compókat
dative	compónak	compóknak
instrumental	compóval	compókkal
causal-final	compóért	compókért
translative	compóvá	compókká
terminative	compóig	compókig
essive-formal	compóként	compókként
essive-modal	—	—
inessive	compóban	compókban
superessive	compón	compókon
adessive	compónál	compóknál
illative	compóba	compókba
sublative	compóra	compókra
allative	compóhoz	compókhoz
elative	compóból	compókból
delative	compóról	compókról
ablative	compótól	compóktól
non-attributive possessive – singular	compóé	compóké
non-attributive possessive – plural	compóéi	compókéi

Possessive forms of compó

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	compóm	compóim
2nd person sing.	compód	compóid
3rd person sing.	compója	compói
1st person plural	compónk	compóink
2nd person plural	compótok	compóitok
3rd person plural	compójuk	compóik

Further reading

• compó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• compó in Hungarian–English dictionary at SZTAKI
• compó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).