Jump to content

ciripelés

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ciripel (to chirp, chirr) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈt͡siripɛleːʃ]
  • Hyphenation: ci‧ri‧pe‧lés

Noun

[edit]

ciripelés (plural ciripelések)

  1. (of an insect) chirp, chirping, chirr (the trilled sound made by an insect, especially a cricket)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ciripelés ciripelések
accusative ciripelést ciripeléseket
dative ciripelésnek ciripeléseknek
instrumental ciripeléssel ciripelésekkel
causal-final ciripelésért ciripelésekért
translative ciripeléssé ciripelésekké
terminative ciripelésig ciripelésekig
essive-formal ciripelésként ciripelésekként
essive-modal
inessive ciripelésben ciripelésekben
superessive ciripelésen ciripeléseken
adessive ciripelésnél ciripeléseknél
illative ciripelésbe ciripelésekbe
sublative ciripelésre ciripelésekre
allative ciripeléshez ciripelésekhez
elative ciripelésből ciripelésekből
delative ciripelésről ciripelésekről
ablative ciripeléstől ciripelésektől
non-attributive
possessive - singular
ciripelésé ciripeléseké
non-attributive
possessive - plural
ciripeléséi ciripelésekéi
Possessive forms of ciripelés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ciripelésem ciripeléseim
2nd person sing. ciripelésed ciripeléseid
3rd person sing. ciripelése ciripelései
1st person plural ciripelésünk ciripeléseink
2nd person plural ciripelésetek ciripeléseitek
3rd person plural ciripelésük ciripeléseik