cianogén-klorid

Hungarian

Etymology

cianogén (“cyanogen”) +‎ klorid (“chloride”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡sijɒnoɡeːŋklorid]
• Hyphenation: ci‧a‧no‧gén-klo‧rid
• Rhymes: -id

Noun

cianogén-klorid (usually uncountable, plural cianogén-kloridok)

1. (inorganic chemistry) cyanogen chloride (NCCl)

   Synonyms: klór-cián, cián-klorid

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	cianogén-klorid	cianogén-kloridok
accusative	cianogén-kloridot	cianogén-kloridokat
dative	cianogén-kloridnak	cianogén-kloridoknak
instrumental	cianogén-kloriddal	cianogén-kloridokkal
causal-final	cianogén-kloridért	cianogén-kloridokért
translative	cianogén-kloriddá	cianogén-kloridokká
terminative	cianogén-kloridig	cianogén-kloridokig
essive-formal	cianogén-kloridként	cianogén-kloridokként
essive-modal	—	—
inessive	cianogén-kloridban	cianogén-kloridokban
superessive	cianogén-kloridon	cianogén-kloridokon
adessive	cianogén-kloridnál	cianogén-kloridoknál
illative	cianogén-kloridba	cianogén-kloridokba
sublative	cianogén-kloridra	cianogén-kloridokra
allative	cianogén-kloridhoz	cianogén-kloridokhoz
elative	cianogén-kloridból	cianogén-kloridokból
delative	cianogén-kloridról	cianogén-kloridokról
ablative	cianogén-kloridtól	cianogén-kloridoktól
non-attributive possessive - singular	cianogén-kloridé	cianogén-kloridoké
non-attributive possessive - plural	cianogén-kloridéi	cianogén-kloridokéi

Possessive forms of cianogén-klorid
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	cianogén-kloridom	cianogén-kloridjaim
2nd person sing.	cianogén-kloridod	cianogén-kloridjaid
3rd person sing.	cianogén-kloridja	cianogén-kloridjai
1st person plural	cianogén-kloridunk	cianogén-kloridjaink
2nd person plural	cianogén-kloridotok	cianogén-kloridjaitok
3rd person plural	cianogén-kloridjuk	cianogén-kloridjaik