címzett
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Verb
[edit]címzett
Participle
[edit]címzett
- past participle of címez
Noun
[edit]címzett (plural címzettek)
Declension
[edit]singular | plural | |
---|---|---|
nominative | címzett | címzettek |
accusative | címzettet | címzetteket |
dative | címzettnek | címzetteknek |
instrumental | címzettel | címzettekkel |
causal-final | címzettért | címzettekért |
translative | címzetté | címzettekké |
terminative | címzettig | címzettekig |
essive-formal | címzettként | címzettekként |
essive-modal | — | — |
inessive | címzettben | címzettekben |
superessive | címzetten | címzetteken |
adessive | címzettnél | címzetteknél |
illative | címzettbe | címzettekbe |
sublative | címzettre | címzettekre |
allative | címzetthez | címzettekhez |
elative | címzettből | címzettekből |
delative | címzettről | címzettekről |
ablative | címzettől | címzettektől |
non-attributive possessive – singular |
címzetté | címzetteké |
non-attributive possessive – plural |
címzettéi | címzettekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | címzettem | címzettjeim |
2nd person sing. | címzetted | címzettjeid |
3rd person sing. | címzettje | címzettjei |
1st person plural | címzettünk | címzettjeink |
2nd person plural | címzettetek | címzettjeitek |
3rd person plural | címzettjük | címzettjeik |
Further reading
[edit]- címzett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- címzett in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).