címszó
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]címszó (plural címszók or címszavak)
Usage notes
[edit]The plural with -szók is preferred in linguistic terminology, while the variant ending in the usual (though irregular) -szavak may occur in common parlance or in earlier texts. (This latter is more common as a standalone, non-compound form.)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | címszó | címszók |
| accusative | címszót | címszókat |
| dative | címszónak | címszóknak |
| instrumental | címszóval | címszókkal |
| causal-final | címszóért | címszókért |
| translative | címszóvá | címszókká |
| terminative | címszóig | címszókig |
| essive-formal | címszóként | címszókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | címszóban | címszókban |
| superessive | címszón | címszókon |
| adessive | címszónál | címszóknál |
| illative | címszóba | címszókba |
| sublative | címszóra | címszókra |
| allative | címszóhoz | címszókhoz |
| elative | címszóból | címszókból |
| delative | címszóról | címszókról |
| ablative | címszótól | címszóktól |
| non-attributive possessive – singular |
címszóé | címszóké |
| non-attributive possessive – plural |
címszóéi | címszókéi |
or
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | címszó | címszavak |
| accusative | címszót | címszavakat |
| dative | címszónak | címszavaknak |
| instrumental | címszóval | címszavakkal |
| causal-final | címszóért | címszavakért |
| translative | címszóvá | címszavakká |
| terminative | címszóig | címszavakig |
| essive-formal | címszóként | címszavakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | címszóban | címszavakban |
| superessive | címszón | címszavakon |
| adessive | címszónál | címszavaknál |
| illative | címszóba | címszavakba |
| sublative | címszóra | címszavakra |
| allative | címszóhoz | címszavakhoz |
| elative | címszóból | címszavakból |
| delative | címszóról | címszavakról |
| ablative | címszótól | címszavaktól |
| non-attributive possessive – singular |
címszóé | címszavaké |
| non-attributive possessive – plural |
címszóéi | címszavakéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | címszavam | címszavaim |
| 2nd person sing. | címszavad | címszavaid |
| 3rd person sing. | címszava | címszavai |
| 1st person plural | címszavunk | címszavaink |
| 2nd person plural | címszavatok | címszavaitok |
| 3rd person plural | címszavuk | címszavaik |
Derived terms
[edit](Compound words):
References
[edit]- The plural: címszók or címszavak (E-nyelv.hu)
Further reading
[edit]- címszó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- címszó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).