bonyolult
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From the obsolete verb bonyolul (“to become complicated”) [today: bonyolódik], formed from the bonyol- stem of bonyolít (“to make something complicated”), with -t (past-participle suffix).[1]
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]bonyolult (comparative bonyolultabb, superlative legbonyolultabb)
- complicated
- Synonym: komplikált
- Antonym: egyszerű
Declension
[edit]Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | bonyolult | bonyolultak |
accusative | bonyolultat | bonyolultakat |
dative | bonyolultnak | bonyolultaknak |
instrumental | bonyolulttal | bonyolultakkal |
causal-final | bonyolultért | bonyolultakért |
translative | bonyolulttá | bonyolultakká |
terminative | bonyolultig | bonyolultakig |
essive-formal | bonyolultként | bonyolultakként |
essive-modal | bonyolultul | — |
inessive | bonyolultban | bonyolultakban |
superessive | bonyolulton | bonyolultakon |
adessive | bonyolultnál | bonyolultaknál |
illative | bonyolultba | bonyolultakba |
sublative | bonyolultra | bonyolultakra |
allative | bonyolulthoz | bonyolultakhoz |
elative | bonyolultból | bonyolultakból |
delative | bonyolultról | bonyolultakról |
ablative | bonyolulttól | bonyolultaktól |
non-attributive possessive - singular |
bonyolulté | bonyolultaké |
non-attributive possessive - plural |
bonyolultéi | bonyolultakéi |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
[edit]- bonyolult in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- bonyolult in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).