bicskájuk

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

bicska +‎ -juk (their, possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbit͡ʃkaːjuk]
  • Hyphenation: bics‧ká‧juk

Noun

[edit]

bicskájuk

  1. third-person plural single-possession possessive of bicska

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative bicskájuk
accusative bicskájukat
dative bicskájuknak
instrumental bicskájukkal
causal-final bicskájukért
translative bicskájukká
terminative bicskájukig
essive-formal bicskájukként
essive-modal bicskájukul
inessive bicskájukban
superessive bicskájukon
adessive bicskájuknál
illative bicskájukba
sublative bicskájukra
allative bicskájukhoz
elative bicskájukból
delative bicskájukról
ablative bicskájuktól
non-attributive
possessive - singular
bicskájuké
non-attributive
possessive - plural
bicskájukéi