begyakoroltatás

Hungarian

Etymology

begyakoroltat (“to train someone”) +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛɟɒkoroltɒtaːʃ]
• Hyphenation: be‧gya‧ko‧rol‧ta‧tás

Noun

begyakoroltatás (plural begyakoroltatások)

1. training (the activity of training someone to acquire skills)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	begyakoroltatás	begyakoroltatások
accusative	begyakoroltatást	begyakoroltatásokat
dative	begyakoroltatásnak	begyakoroltatásoknak
instrumental	begyakoroltatással	begyakoroltatásokkal
causal-final	begyakoroltatásért	begyakoroltatásokért
translative	begyakoroltatássá	begyakoroltatásokká
terminative	begyakoroltatásig	begyakoroltatásokig
essive-formal	begyakoroltatásként	begyakoroltatásokként
essive-modal	—	—
inessive	begyakoroltatásban	begyakoroltatásokban
superessive	begyakoroltatáson	begyakoroltatásokon
adessive	begyakoroltatásnál	begyakoroltatásoknál
illative	begyakoroltatásba	begyakoroltatásokba
sublative	begyakoroltatásra	begyakoroltatásokra
allative	begyakoroltatáshoz	begyakoroltatásokhoz
elative	begyakoroltatásból	begyakoroltatásokból
delative	begyakoroltatásról	begyakoroltatásokról
ablative	begyakoroltatástól	begyakoroltatásoktól
non-attributive possessive - singular	begyakoroltatásé	begyakoroltatásoké
non-attributive possessive - plural	begyakoroltatáséi	begyakoroltatásokéi

Possessive forms of begyakoroltatás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	begyakoroltatásom	begyakoroltatásaim
2nd person sing.	begyakoroltatásod	begyakoroltatásaid
3rd person sing.	begyakoroltatása	begyakoroltatásai
1st person plural	begyakoroltatásunk	begyakoroltatásaink
2nd person plural	begyakoroltatásotok	begyakoroltatásaitok
3rd person plural	begyakoroltatásuk	begyakoroltatásaik