Jump to content

befogó

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]
befogó (c1 and c2)

Etymology

[edit]

befog +‎

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbɛfoɡoː]
  • Hyphenation: be‧fo‧gó
  • Rhymes: -ɡoː

Participle

[edit]

befogó

  1. present participle of befog

Noun

[edit]

befogó (plural befogók)

  1. (geometry) cathetus, leg (either of the sides of a right triangle other than its hypotenuse)
    Holonym: derékszögű háromszög
    Coordinate term: átfogó

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative befogó befogók
accusative befogót befogókat
dative befogónak befogóknak
instrumental befogóval befogókkal
causal-final befogóért befogókért
translative befogóvá befogókká
terminative befogóig befogókig
essive-formal befogóként befogókként
essive-modal
inessive befogóban befogókban
superessive befogón befogókon
adessive befogónál befogóknál
illative befogóba befogókba
sublative befogóra befogókra
allative befogóhoz befogókhoz
elative befogóból befogókból
delative befogóról befogókról
ablative befogótól befogóktól
non-attributive
possessive - singular
befogóé befogóké
non-attributive
possessive - plural
befogóéi befogókéi
Possessive forms of befogó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. befogóm befogóim
2nd person sing. befogód befogóid
3rd person sing. befogója befogói
1st person plural befogónk befogóink
2nd person plural befogótok befogóitok
3rd person plural befogójuk befogóik

Further reading

[edit]
  • befogó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • befogó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).