bűnbánat

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

bűn (sin, misdeed) +‎ bánat (grief)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbyːmbaːnɒt]
  • Hyphenation: bűn‧bá‧nat

Noun

[edit]

bűnbánat (plural bűnbánatok)

  1. repentance

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative bűnbánat bűnbánatok
accusative bűnbánatot bűnbánatokat
dative bűnbánatnak bűnbánatoknak
instrumental bűnbánattal bűnbánatokkal
causal-final bűnbánatért bűnbánatokért
translative bűnbánattá bűnbánatokká
terminative bűnbánatig bűnbánatokig
essive-formal bűnbánatként bűnbánatokként
essive-modal
inessive bűnbánatban bűnbánatokban
superessive bűnbánaton bűnbánatokon
adessive bűnbánatnál bűnbánatoknál
illative bűnbánatba bűnbánatokba
sublative bűnbánatra bűnbánatokra
allative bűnbánathoz bűnbánatokhoz
elative bűnbánatból bűnbánatokból
delative bűnbánatról bűnbánatokról
ablative bűnbánattól bűnbánatoktól
non-attributive
possessive - singular
bűnbánaté bűnbánatoké
non-attributive
possessive - plural
bűnbánatéi bűnbánatokéi
Possessive forms of bűnbánat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bűnbánatom bűnbánataim
2nd person sing. bűnbánatod bűnbánataid
3rd person sing. bűnbánata bűnbánatai
1st person plural bűnbánatunk bűnbánataink
2nd person plural bűnbánatotok bűnbánataitok
3rd person plural bűnbánatuk bűnbánataik

Further reading

[edit]
  • bűnbánat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bűnbánat in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).