bérlemény

Hungarian

Etymology

From bérel (“to rent”) +‎ -emény (noun-forming suffix indicating the object of the action).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbeːrlɛmeːɲ]
• Hyphenation: bér‧le‧mény

Noun

bérlemény (plural bérlemények)

1. (formal) tenement, rental (a rented or leased property, real estate, land, etc.)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	bérlemény	bérlemények
accusative	bérleményt	bérleményeket
dative	bérleménynek	bérleményeknek
instrumental	bérleménnyel	bérleményekkel
causal-final	bérleményért	bérleményekért
translative	bérleménnyé	bérleményekké
terminative	bérleményig	bérleményekig
essive-formal	bérleményként	bérleményekként
essive-modal	—	—
inessive	bérleményben	bérleményekben
superessive	bérleményen	bérleményeken
adessive	bérleménynél	bérleményeknél
illative	bérleménybe	bérleményekbe
sublative	bérleményre	bérleményekre
allative	bérleményhez	bérleményekhez
elative	bérleményből	bérleményekből
delative	bérleményről	bérleményekről
ablative	bérleménytől	bérleményektől
non-attributive possessive - singular	bérleményé	bérleményeké
non-attributive possessive - plural	bérleményéi	bérleményekéi

Possessive forms of bérlemény
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	bérleményem	bérleményeim
2nd person sing.	bérleményed	bérleményeid
3rd person sing.	bérleménye	bérleményei
1st person plural	bérleményünk	bérleményeink
2nd person plural	bérleményetek	bérleményeitek
3rd person plural	bérleményük	bérleményeik

Further reading

• bérlemény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• bérlemény in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).