bélelt
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Verb
[edit]bélelt
Participle
[edit]bélelt
- past participle of bélel
Adjective
[edit]bélelt (comparative béleltebb, superlative legbéleltebb)
- lined, padded (having a lining, an inner layer or covering)
- prémmel bélelt kabát ― a coat lined with fur, a fur-lined coat
- filled, loaded
- jól bélelt erszény ― a well-furnished purse
- (figuratively) In the expression: búval bélelt (sad, gloomy), literally: "lined with sorrow".
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | bélelt | béleltek |
accusative | béleltet | bélelteket |
dative | béleltnek | bélelteknek |
instrumental | bélelttel | béleltekkel |
causal-final | béleltért | béleltekért |
translative | béleltté | béleltekké |
terminative | béleltig | béleltekig |
essive-formal | béleltként | béleltekként |
essive-modal | — | — |
inessive | béleltben | béleltekben |
superessive | bélelten | bélelteken |
adessive | béleltnél | bélelteknél |
illative | béleltbe | béleltekbe |
sublative | béleltre | béleltekre |
allative | bélelthez | béleltekhez |
elative | béleltből | béleltekből |
delative | béleltről | béleltekről |
ablative | bélelttől | béleltektől |
non-attributive possessive - singular |
bélelté | bélelteké |
non-attributive possessive - plural |
béleltéi | béleltekéi |
Derived terms
[edit]Compound words
Further reading
[edit]- bélelt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- bélelt in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).