Jump to content

béklyó

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbeːkjoː]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: bék‧lyó
  • Rhymes: -joː

Noun

[edit]

béklyó (plural béklyók)

  1. fetter, shackle
    Synonym: bilincs
  2. hobble (short straps tied between the legs of unfenced horses)
    Synonym: lábbilincs

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative béklyó béklyók
accusative béklyót béklyókat
dative béklyónak béklyóknak
instrumental béklyóval béklyókkal
causal-final béklyóért béklyókért
translative béklyóvá béklyókká
terminative béklyóig béklyókig
essive-formal béklyóként béklyókként
essive-modal
inessive béklyóban béklyókban
superessive béklyón béklyókon
adessive béklyónál béklyóknál
illative béklyóba béklyókba
sublative béklyóra béklyókra
allative béklyóhoz béklyókhoz
elative béklyóból béklyókból
delative béklyóról béklyókról
ablative béklyótól béklyóktól
non-attributive
possessive - singular
béklyóé béklyóké
non-attributive
possessive - plural
béklyóéi béklyókéi
Possessive forms of béklyó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. béklyóm béklyóim
2nd person sing. béklyód béklyóid
3rd person sing. béklyója béklyói
1st person plural béklyónk béklyóink
2nd person plural béklyótok béklyóitok
3rd person plural béklyójuk béklyóik

See also

[edit]

Further reading

[edit]
  • béklyó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • béklyó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).