asztrolábium

Hungarian

asztrolábium

Etymology

From Latin astrolabium, from Byzantine Greek ἀστρολάβιον (astrolábion), from Ancient Greek ἀστρολάβος (astrolábos, “star-taking; astrolabe”), from ἄστρον (ástron, “star”) + λαμβάνω (lambánō, “I take”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒstrolaːbijum]
• Hyphenation: aszt‧ro‧lá‧bi‧um
• Rhymes: -um

Noun

asztrolábium (plural asztrolábiumok)

1. astrolabe (an astronomical and navigational instrument for gauging the altitude of the Sun and stars)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	asztrolábium	asztrolábiumok
accusative	asztrolábiumot	asztrolábiumokat
dative	asztrolábiumnak	asztrolábiumoknak
instrumental	asztrolábiummal	asztrolábiumokkal
causal-final	asztrolábiumért	asztrolábiumokért
translative	asztrolábiummá	asztrolábiumokká
terminative	asztrolábiumig	asztrolábiumokig
essive-formal	asztrolábiumként	asztrolábiumokként
essive-modal	—	—
inessive	asztrolábiumban	asztrolábiumokban
superessive	asztrolábiumon	asztrolábiumokon
adessive	asztrolábiumnál	asztrolábiumoknál
illative	asztrolábiumba	asztrolábiumokba
sublative	asztrolábiumra	asztrolábiumokra
allative	asztrolábiumhoz	asztrolábiumokhoz
elative	asztrolábiumból	asztrolábiumokból
delative	asztrolábiumról	asztrolábiumokról
ablative	asztrolábiumtól	asztrolábiumoktól
non-attributive possessive – singular	asztrolábiumé	asztrolábiumoké
non-attributive possessive – plural	asztrolábiuméi	asztrolábiumokéi

Possessive forms of asztrolábium

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	asztrolábiumom	asztrolábiumaim
2nd person sing.	asztrolábiumod	asztrolábiumaid
3rd person sing.	asztrolábiuma	asztrolábiumai
1st person plural	asztrolábiumunk	asztrolábiumaink
2nd person plural	asztrolábiumotok	asztrolábiumaitok
3rd person plural	asztrolábiumuk	asztrolábiumaik