aszkézis
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From Ancient Greek ἄσκησις (áskēsis, “exercise”).[1] With -zis ending.
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]aszkézis (plural aszkézisek)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | aszkézis | aszkézisek |
| accusative | aszkézist | aszkéziseket |
| dative | aszkézisnek | aszkéziseknek |
| instrumental | aszkézissel | aszkézisekkel |
| causal-final | aszkézisért | aszkézisekért |
| translative | aszkézissé | aszkézisekké |
| terminative | aszkézisig | aszkézisekig |
| essive-formal | aszkézisként | aszkézisekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | aszkézisben | aszkézisekben |
| superessive | aszkézisen | aszkéziseken |
| adessive | aszkézisnél | aszkéziseknél |
| illative | aszkézisbe | aszkézisekbe |
| sublative | aszkézisre | aszkézisekre |
| allative | aszkézishez | aszkézisekhez |
| elative | aszkézisből | aszkézisekből |
| delative | aszkézisről | aszkézisekről |
| ablative | aszkézistől | aszkézisektől |
| non-attributive possessive – singular |
aszkézisé | aszkéziseké |
| non-attributive possessive – plural |
aszkéziséi | aszkézisekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | aszkézisem | aszkéziseim |
| 2nd person sing. | aszkézised | aszkéziseid |
| 3rd person sing. | aszkézise | aszkézisei |
| 1st person plural | aszkézisünk | aszkéziseink |
| 2nd person plural | aszkézisetek | aszkéziseitek |
| 3rd person plural | aszkézisük | aszkéziseik |
Related terms
[edit]References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
[edit]- aszkézis in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- aszkézis in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).