alaptalanság

Hungarian

Etymology

alaptalan +‎ -ság (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒlɒptɒlɒnʃaːɡ]
• Hyphenation: alap‧ta‧lan‧ság

Noun

alaptalanság (plural alaptalanságok)

1. baselessness, groundlessness, unfoundedness

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	alaptalanság	alaptalanságok
accusative	alaptalanságot	alaptalanságokat
dative	alaptalanságnak	alaptalanságoknak
instrumental	alaptalansággal	alaptalanságokkal
causal-final	alaptalanságért	alaptalanságokért
translative	alaptalansággá	alaptalanságokká
terminative	alaptalanságig	alaptalanságokig
essive-formal	alaptalanságként	alaptalanságokként
essive-modal	—	—
inessive	alaptalanságban	alaptalanságokban
superessive	alaptalanságon	alaptalanságokon
adessive	alaptalanságnál	alaptalanságoknál
illative	alaptalanságba	alaptalanságokba
sublative	alaptalanságra	alaptalanságokra
allative	alaptalansághoz	alaptalanságokhoz
elative	alaptalanságból	alaptalanságokból
delative	alaptalanságról	alaptalanságokról
ablative	alaptalanságtól	alaptalanságoktól
non-attributive possessive – singular	alaptalanságé	alaptalanságoké
non-attributive possessive – plural	alaptalanságéi	alaptalanságokéi

Possessive forms of alaptalanság

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	alaptalanságom	alaptalanságaim
2nd person sing.	alaptalanságod	alaptalanságaid
3rd person sing.	alaptalansága	alaptalanságai
1st person plural	alaptalanságunk	alaptalanságaink
2nd person plural	alaptalanságotok	alaptalanságaitok
3rd person plural	alaptalanságuk	alaptalanságaik

Derived terms

• alaptalansági