alapelv

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From alap (base, foundation) +‎ elv (principle).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɒlɒpɛlv]
  • Hyphenation: alap‧elv
  • Rhymes: -ɛlv

Noun

[edit]

alapelv (plural alapelvek)

  1. (philosophy) axiom, basic truth
  2. (literary) basic principle
    Synonym: vezérelv

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative alapelv alapelvek
accusative alapelvet alapelveket
dative alapelvnek alapelveknek
instrumental alapelvvel alapelvekkel
causal-final alapelvért alapelvekért
translative alapelvvé alapelvekké
terminative alapelvig alapelvekig
essive-formal alapelvként alapelvekként
essive-modal
inessive alapelvben alapelvekben
superessive alapelven alapelveken
adessive alapelvnél alapelveknél
illative alapelvbe alapelvekbe
sublative alapelvre alapelvekre
allative alapelvhez alapelvekhez
elative alapelvből alapelvekből
delative alapelvről alapelvekről
ablative alapelvtől alapelvektől
non-attributive
possessive - singular
alapelvé alapelveké
non-attributive
possessive - plural
alapelvéi alapelvekéi
Possessive forms of alapelv
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. alapelvem alapelveim
2nd person sing. alapelved alapelveid
3rd person sing. alapelve alapelvei
1st person plural alapelvünk alapelveink
2nd person plural alapelvetek alapelveitek
3rd person plural alapelvük alapelveik

Further reading

[edit]
  • alapelv in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • alapelv in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).