alacsony
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From al (“bottom part”) + -cs (diminutive suffix) + -ny (adjective-forming suffix).[1] Cognate with Moksha алня (aľńa), Erzya алкине (alkińe)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]alacsony (comparative alacsonyabb, superlative legalacsonyabb)
- short (in stature), low
- Antonym: magas
- Nem rossz hely, és az árak is alacsonyak. ― It’s not a bad place and the prices are low, too.
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | alacsony | alacsonyak |
| accusative | alacsonyat | alacsonyakat |
| dative | alacsonynak | alacsonyaknak |
| instrumental | alacsonnyal | alacsonyakkal |
| causal-final | alacsonyért | alacsonyakért |
| translative | alacsonnyá | alacsonyakká |
| terminative | alacsonyig | alacsonyakig |
| essive-formal | alacsonyként | alacsonyakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | alacsonyban | alacsonyakban |
| superessive | alacsonyon | alacsonyakon |
| adessive | alacsonynál | alacsonyaknál |
| illative | alacsonyba | alacsonyakba |
| sublative | alacsonyra | alacsonyakra |
| allative | alacsonyhoz | alacsonyakhoz |
| elative | alacsonyból | alacsonyakból |
| delative | alacsonyról | alacsonyakról |
| ablative | alacsonytól | alacsonyaktól |
| non-attributive possessive - singular |
alacsonyé | alacsonyaké |
| non-attributive possessive - plural |
alacsonyéi | alacsonyakéi |
Derived terms
[edit]Expressions
References
[edit]- ^ alacsony in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- alacsony in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- alacsony in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).