Jump to content

Szakolczai

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Alternative forms

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsɒkolt͡sɒji] (phonetic respelling: Szakolcai)
  • Hyphenation: Sza‧kol‧czai
  • Rhymes: -ji

Proper noun

[edit]

Szakolczai

  1. A rare Hungarian surname. It shows that the family's origin was in the old Hungarian historic border town of Szakolca, now Skalica in Slovakia.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative Szakolczai Szakolczaiak
accusative Szakolczait Szakolczaiakat
dative Szakolczainak Szakolczaiaknak
instrumental Szakolczaival Szakolczaiakkal
causal-final Szakolczaiért Szakolczaiakért
translative Szakolczaivá Szakolczaiakká
terminative Szakolczaiig Szakolczaiakig
essive-formal Szakolczaiként Szakolczaiakként
essive-modal
inessive Szakolczaiban Szakolczaiakban
superessive Szakolczain Szakolczaiakon
adessive Szakolczainál Szakolczaiaknál
illative Szakolczaiba Szakolczaiakba
sublative Szakolczaira Szakolczaiakra
allative Szakolczaihoz Szakolczaiakhoz
elative Szakolczaiból Szakolczaiakból
delative Szakolczairól Szakolczaiakról
ablative Szakolczaitól Szakolczaiaktól
non-attributive
possessive - singular
Szakolczaié Szakolczaiaké
non-attributive
possessive - plural
Szakolczaiéi Szakolczaiakéi
Possessive forms of Szakolczai
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Szakolczaim Szakolczaijaim(or Szakolczaiim)
2nd person sing. Szakolczaid Szakolczaijaid(or Szakolczaiid)
3rd person sing. Szakolczaija Szakolczaijai(or Szakolczaii)
1st person plural Szakolczaink Szakolczaijaink(or Szakolczaiink)
2nd person plural Szakolczaitok Szakolczaijaitok(or Szakolczaiitok)
3rd person plural Szakolczaijuk Szakolczaijaik(or Szakolczaiik)