Reconstruction:Proto-Samoyedic/i-
Appearance
Proto-Samoyedic
[edit]Etymology
[edit]From Proto-Uralic *e-.
Pronoun
[edit]*i-[1]
Descendants
[edit]References
[edit]- ^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
- ^ Olesya Khanina, Andrey Shluinsky (2023) Forest and Tundra Enets[1], , →ISBN, page 811
- ^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik[2], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 22
- ^ E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache[3] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 252
Alternative reconstructions
[edit]Etymology
[edit]From Proto-Uralic *e-.
Verb
[edit]*i-[1]
- not (negative verb)
Descendants
[edit]- Nganasan: нисы (njisɨ)[2]
- Enets:[3]
- Nenets:
- Proto-Selkup: *ašša (indicative), *i̮kə (imperative)[6]
- Kamassian: езьәт (eźət), ей (ej, “no; not”)[10]
- Mator: и- (i-)[12]
References
[edit]- ^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
- ^ N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 117
- ^ Olesya Khanina, Andrey Shluinsky (2023) Forest and Tundra Enets[4], , →ISBN, page 824
- ^ M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 82
- ^ N. M. Tereschenko (2005) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий, 3rd edition, Saint Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 252
- ^ T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár[5] (in Hungarian), page 17
- ^ O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 27, 172 of 368
- ^ I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 40, 133 of 240
- ^ G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 8, 13 of 109
- ^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik[6], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 17
- ^ T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.[7] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 25, 55
- ^ E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache[8] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 251
Etymology
[edit]Likely from Proto-Uralic *wexe-, with an irregular loss of initial *w-. Compare a similar development in *åəj- (“to be”).
Verb
[edit]*i-
Descendants
[edit]References
[edit]- ^ O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 34 of 368
- ^ I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 48 of 240
- ^ G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 10 of 109
- ^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik[9], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 22
- ^ T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.[10] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 13, 68