Jump to content

Finn-öböl

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]
 Finn-öböl on Hungarian Wikipedia

Etymology

[edit]

finn (Finnish) +‎ öböl (gulf)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfinːøbøl]
  • Hyphenation: Finn-öböl

Proper noun

[edit]

Finn-öböl

  1. Gulf of Finland

Declension

[edit]

Superessive singular variants: Finn-öbölön / Finn-öblön

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative Finn-öböl
accusative Finn-öblöt
dative Finn-öbölnek
instrumental Finn-öböllel
causal-final Finn-öbölért
translative Finn-öböllé
terminative Finn-öbölig
essive-formal Finn-öbölként
essive-modal
inessive Finn-öbölben
superessive Finn-öblön
adessive Finn-öbölnél
illative Finn-öbölbe
sublative Finn-öbölre
allative Finn-öbölhöz
elative Finn-öbölből
delative Finn-öbölről
ablative Finn-öböltől
non-attributive
possessive - singular
Finn-öbölé
non-attributive
possessive - plural
Finn-öböléi
Possessive forms of Finn-öböl
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Finn-öblöm
2nd person sing. Finn-öblöd
3rd person sing. Finn-öble
1st person plural Finn-öblünk
2nd person plural Finn-öblötök
3rd person plural Finn-öblük