Jump to content

ükunoka

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ük +‎ unoka

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈykunokɒ]
  • Hyphenation: ük‧uno‧ka
  • Rhymes: -kɒ

Noun

[edit]

ükunoka (plural ükunokák)

  1. great-great-grandchild (great-great-grandson or great-great-granddaughter)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative ükunoka ükunokák
accusative ükunokát ükunokákat
dative ükunokának ükunokáknak
instrumental ükunokával ükunokákkal
causal-final ükunokáért ükunokákért
translative ükunokává ükunokákká
terminative ükunokáig ükunokákig
essive-formal ükunokaként ükunokákként
essive-modal
inessive ükunokában ükunokákban
superessive ükunokán ükunokákon
adessive ükunokánál ükunokáknál
illative ükunokába ükunokákba
sublative ükunokára ükunokákra
allative ükunokához ükunokákhoz
elative ükunokából ükunokákból
delative ükunokáról ükunokákról
ablative ükunokától ükunokáktól
non-attributive
possessive - singular
ükunokáé ükunokáké
non-attributive
possessive - plural
ükunokáéi ükunokákéi
Possessive forms of ükunoka
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ükunokám ükunokáim
2nd person sing. ükunokád ükunokáid
3rd person sing. ükunokája ükunokái
1st person plural ükunokánk ükunokáink
2nd person plural ükunokátok ükunokáitok
3rd person plural ükunokájuk ükunokáik

Further reading

[edit]
  • ükunoka in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN