Jump to content

útpadka

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

út (road) +‎ padka (roadside)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈuːtpɒtkɒ]
  • Hyphenation: út‧pad‧ka
  • Rhymes: -kɒ

Noun

[edit]

útpadka (plural útpadkák)

  1. shoulder (a part of a road where drivers may stop in an emergency)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative útpadka útpadkák
accusative útpadkát útpadkákat
dative útpadkának útpadkáknak
instrumental útpadkával útpadkákkal
causal-final útpadkáért útpadkákért
translative útpadkává útpadkákká
terminative útpadkáig útpadkákig
essive-formal útpadkaként útpadkákként
essive-modal útpadkául
inessive útpadkában útpadkákban
superessive útpadkán útpadkákon
adessive útpadkánál útpadkáknál
illative útpadkába útpadkákba
sublative útpadkára útpadkákra
allative útpadkához útpadkákhoz
elative útpadkából útpadkákból
delative útpadkáról útpadkákról
ablative útpadkától útpadkáktól
non-attributive
possessive - singular
útpadkáé útpadkáké
non-attributive
possessive - plural
útpadkáéi útpadkákéi
Possessive forms of útpadka
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. útpadkám útpadkáim
2nd person sing. útpadkád útpadkáid
3rd person sing. útpadkája útpadkái
1st person plural útpadkánk útpadkáink
2nd person plural útpadkátok útpadkáitok
3rd person plural útpadkájuk útpadkáik

Synonyms

[edit]