Jump to content

újkor

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

új +‎ kor

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈuːjkor]
  • Hyphenation: új‧kor

Noun

[edit]

újkor (usually uncountable, plural újkorok)

  1. modern era, modern period, modern times, modern age, modern history (the era after the Middle Ages)
    Coordinate terms: őskor, ókor, középkor

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative újkor újkorok
accusative újkort újkorokat
dative újkornak újkoroknak
instrumental újkorral újkorokkal
causal-final újkorért újkorokért
translative újkorrá újkorokká
terminative újkorig újkorokig
essive-formal újkorként újkorokként
essive-modal
inessive újkorban újkorokban
superessive újkoron újkorokon
adessive újkornál újkoroknál
illative újkorba újkorokba
sublative újkorra újkorokra
allative újkorhoz újkorokhoz
elative újkorból újkorokból
delative újkorról újkorokról
ablative újkortól újkoroktól
non-attributive
possessive - singular
újkoré újkoroké
non-attributive
possessive - plural
újkoréi újkorokéi
Possessive forms of újkor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. újkorom újkoraim
2nd person sing. újkorod újkoraid
3rd person sing. újkora újkorai
1st person plural újkorunk újkoraink
2nd person plural újkorotok újkoraitok
3rd person plural újkoruk újkoraik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • újkor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN