övezet
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]övez + -et (noun-forming suffix)[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]övezet (plural övezetek)
- zone (area distinguished on the basis of a particular characteristic etc)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | övezet | övezetek |
| accusative | övezetet | övezeteket |
| dative | övezetnek | övezeteknek |
| instrumental | övezettel | övezetekkel |
| causal-final | övezetért | övezetekért |
| translative | övezetté | övezetekké |
| terminative | övezetig | övezetekig |
| essive-formal | övezetként | övezetekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | övezetben | övezetekben |
| superessive | övezeten | övezeteken |
| adessive | övezetnél | övezeteknél |
| illative | övezetbe | övezetekbe |
| sublative | övezetre | övezetekre |
| allative | övezethez | övezetekhez |
| elative | övezetből | övezetekből |
| delative | övezetről | övezetekről |
| ablative | övezettől | övezetektől |
| non-attributive possessive - singular |
övezeté | övezeteké |
| non-attributive possessive - plural |
övezetéi | övezetekéi |
| Possessive forms of övezet | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | övezetem | övezeteim |
| 2nd person sing. | övezeted | övezeteid |
| 3rd person sing. | övezete | övezetei |
| 1st person plural | övezetünk | övezeteink |
| 2nd person plural | övezetetek | övezeteitek |
| 3rd person plural | övezetük | övezeteik |
Derived terms
[edit]References
[edit]- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
[edit]- övezet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN