övéik

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈøveːjik]
  • Hyphenation: övé‧ik
  • Rhymes: -ik

Pronoun

[edit]

övéik

  1. theirs (those which belongs to them, plural possessions)
    Ezek a könyvek az övéik.These books are theirs.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative övéik
accusative övéiket
dative övéiknek
instrumental övéikkel
causal-final övéikért
translative övéikké
terminative övéikig
essive-formal övéikként
essive-modal
inessive övéikben
superessive övéiken
adessive övéiknél
illative övéikbe
sublative övéikre
allative övéikhez
elative övéikből
delative övéikről
ablative övéiktől
non-attributive
possessive - singular
övéiké
non-attributive
possessive - plural
övéikéi